A tegnapi érkezés után picit sétáltunk és alapvető tisztálkodási eszközöket vásároltunk, mint Zsolt írta. Kora délután ránk tört a fáradtság, így aludtunk kb 3 órát, amiből az keltett, hogy Anyu hívott Skype-on :)
Este még tettünk a szomszédos utcákban egy sétát, s megállapítottuk, hogy jó pár ház egy IKEA vagy valami hasonló katalógus címlapján is lehetne. Párba a kinézete alapján szívesen beköltöztünk volna.
Ma reggel fél 8-kor ébredtünk, s nekikezdtünk a... semmittevésnek. Na erről fog ez a bejegyzés szólni, sok képpel.
Miért is semmittevés? Hát, mert ugye vasárnap van és hivatalos ügyeket ma nem lehet intézni. Cserébe nincs munkánk, ahova be kellene menni, s lakótársaink sem a szószátyár típusok.
Tegnap reggel a francia lány segített netet beállítani, na ez volt a leghosszabb beszélgetésünk a házban. Azóta őt nem is láttuk. Zsolt látta talán a brazil lányt teregetni, összefutottunk a szudáni és az indiai srácokkal. Próbáltunk nekik bemutatkozni, de csak egy hello volt a válasz. A cseh (?) srác azért legalább kezet fogott velünk, s még egy srác ránk köszönt. Hát, kb ennyi. Mindenki vagy a szobájában van vagy a fürdőben vagy a házon kívül, s az ezek közti részekben (előszoba, konyha, étkező, nappali) csak percekre fordulnak meg, s akkor sem beszélgetnek. Nem baj, mi ketten elvagyunk együtt.
Ja, a szudáni srác ma ránk is mosolygott, amikor a munkahelyén futottunk össze, a plázában.
Szóval a nap.
Reggel feltápászkodás, aludjunk-e még kérdés. Aztán ránéztünk a levelekre és nem volt a válasz, mert jött pár, amire válaszolni is kell. Így egy gyors reggeli (csoki, müzli, Cubitan) után fogtuk magunkat, s elindultunk újra a tegnapi plázába, hogy vegyünk valamit ebédre, vacsira.
Ezt a plázát úgy kell elképzelni, hogy sétál az ember a kertvárosi utcában, majd elér egy 3+3 sávos úthoz, aminek a túloldalán a fák közt megbújva van egy 3 szintes pláza. Westfield Eastgardens a neve (köszönöm Attila, hogy szóltál a pontatlan név miatt), szerintem nagyobb talán a Westendnél. Már háromszor mentünk be, de még nem sétáltuk végig az összes folyosót sem, nemhogy az üzleteket. Tágas, világos, nagyon szép hely. Itt van pár kép:
Ez itt nem üzlet, hanem az első szinten kialakított piactér, ide érkeztünk be a mozgólépcsővel. Itt van sajtos pult, halas, az egy szem virágüzlet (Kati, vélemény? :) ), gyümölcsös pult, cukrászda, közvetlenül mellettük 3 bankfiók és ebből a térből nyílik a szupermarket is.
Ez meg csak úgy egy hentes üzlet a kávézó és az egészséges ételek boltja közt, nem a piac szerű szinten...
Ebben a boltban voltam tegnap tusfürdőt, mosóport, öblítőt, fogkrémet venni, mivel itt volt a legolcsóbb: tusfürdő, 500 ml - 2 dollár, mosópor, 1,25 kg - 2 dollár, öblítő, 1 L - 2 dollár, fogkrém, 120 g - 1 dollár. Ja és még jött hozzá tisztítószer és szivacs, újabb kb 4 dollárért.
Na ez a szupermarket. Kb akkora, mint a Váci úti TESCO, mindent lehet kapni. Azt vettük észre, hogy itt sok nagy bolt van, ahol szinte minden van. így kezdetben azt is csináljuk, hogy azonos termékeket több helyen is megkeresünk, s az olcsóbbat vesszük meg. Hosszú távra talán a K-mart és a Coles lesznek a legolcsóbbak, de persze nagy kiszerelések vannak jó áron, most meg azt még nem tudjuk hova tenni és nem akarjuk költöztetni sem.
Ez a másik bejárat.
A Westfieldből kijövet pedig ilyen az utca, nem éppen a Nyugati környéke, sokkal nyugisabb:
A boltokban tapasztaltakról pedig első körben annyit, hogy ha szólnak neked, hogy menj arrébb, mert foglalod az utat, s ijedten arrébb húzódsz, bocsánatot kérsz, akkor mosolyogva közlik, hogy semmi probléma. Ha pedig már előre látod, hogy arrébb kell lépned, akkor szintén mosolyogva megköszönik. Az eladók is. Sőt, ma egy biciklis nő is nagy mosollyal köszönte meg, hogy leléptem a keskeny járdáról a fűre, s nem kellett neki irányt változtatni.
Reggeli vásárlásunk eredménye:
3 liter tej, 2 liter narancslé, egy helyi márkás mogyorókrém, krémsajt, kenyér (a boltban kiírva, hogy kérd, s felszeletelik), cukor, tea, felvágott, kolbász snack, 2 pohár, ebédre két leves (ezeket csak mikrózni kell) - ez kb 35 dollár értékben. Talán picit drágább, mint otthon, de még lehetne spórolni a nagyobb kiszerelésekkel.
A levesek amúgy marhás-zöldséges, illetve kukoricás-csirkés ízűek voltak. Nagyon sűrűek, teletöltve tényleg azzal a hozzávalóval, ami a nevében is szerepel, nem csak folyadékkal. Zsolt levese gulyás jellegű volt, az enyém kukorica leves csirke darabokkal. Nem mondjuk, hogy minden nap ezt ennénk, de finomak.
a szobánk:
a hátsó kert:
Ebéd elfogyasztása után (s miután kitakarítottam az egyik fürdőszobát) sétálni indultunk meg buszjegyet venni, hogy holnap be tudjunk menni a városba CSE Australia Office-ba.
Útközben fotózás... Shell kúton árak... 100 literre van kiírva :)
Ahol nincs lámpa a gyalogosnak, ott sima zebra felfestés van.
Szóval a dohányzás kapcsán:
Hazafele ismét szép házakat láttunk...
Holnap boldogítjuk kérdéseinkkel a CSE irodát, reméljük, elintézünk minden azonnal elintézhető teendőt, s elindítjuk a bankkártya igénylést is.
Mára ennyi. este 7 van, vacsi, zuhany, s lassan aludni térünk. Kint már sötét van, hallgatjuk a tücsköket :)
