2014. február 9., vasárnap

Egy önéletrajz evolúciója Ausztráliában

Életrajzot írni szívás.

De tényleg. Sosem tudod, mit akar látni a másik, milyen formátumban, hogyan fogja legkönnyebben átlátni, és alig van pár sorod arra, hogy meggyőzd a teljes élettapasztalatodról.
Persze mindenki baromi bölcs, ha nem neki kell csinálnia. Adnak tippeket, ötleteket, átnézik neked meg bármi, amitől majd a megváltást reméled - csak épp az nem jön.

Ebben a bejegyzésben nem akarok tanácsokat adni, sem pedig tippeket. Volt egy megjegyzés az egyik blogposztban, hogy kiakadtam eléggé, mert már a tizenvalahanyadik CV verziónál jártam és még mindig semmi.
Ezt az utat fogom most áttekinteni és véleményezni, hátha hasznára válik azoknak, akik önéletrajzot akarnak készíteni ausztrál állásjelentkezéshez.
Hosszú lesz és nem kímélem benne a HR-t (Emberi Erőforrás """"""Szakértők""""""")

Előzetes megjegyzés az adatokhoz:

1. Ahol hosszabb szöveges leírás található, azt lecseréltem egy kamuszövegre, de terjedelemben kb. ugyanannyi.
2. A megadott postacímemre szívesen fogadom az összes küldhető levélszemetet (a magyar Parlament címét adtam meg)
3. A megmaradt és érvényes adatok amúgy is hozzáférhetőek a neten a LinkedIn profilomon.
4. Természetesen csak angol nyelvű önéletrajzokat teszek fel és ahol nyelvhelyesség miatt változtattam, az nem lesz külön taglalt állomás.

1. Az őskor

Honnan is kezdjem... mondjuk egy olyan CV-ből, ami annó még Magyarországon volt és az ottani utolsó munkahelyemre vettek fel vele.
Szerkezetileg konvencionálisnak mondható, fényképpel, életkorral, elérési adatokkal. Nem térek ki rá, hogy ez milyen jellegű visszaélésekre és hátrányos megkülönböztetésekre ad lehetőséget. Ez a megszokott, ezt kell csinálni.


Ezen nem akarok sok mindent magyarázni, szerintem mindenki több hasonlót is látott/csinált már, mint szeretett volna. Nagyjából olyasmi, mint amit a különböző szoftveres sablondoksik adnak.
Terjedelme maximum 2 oldal (sok sikert, ha mondjuk 3 munkahelyet és 15 év múltját akarod belesűríteni a többi baromsággal együtt). Azért ennyi, mert állítólag egyetlen HR-es sem olvassa el, ha ennél hosszabb. Az ilyen szorgalmas HR-eseknek sokmindent tudnék mondani, amit Zita kicenzúrázott :)

2. Australian Skill Assessment - Szakmai elismertetéshez használt CV


Ez az önéletrajz azért született, mert a vízumigényléshez át kellett menni egy szakmai elismertetésen. Nem mindenkinek van erre szüksége, de azért tuti nem árt, ha van.
Bekértek mindenféle referenciát, meg egy részletes szakmai önéletrajzot (indokolt terjedelem nem akadály).
Edit (a bevándorlási jogászunk) segítségével készítettem, akinek a fő iránymutatása a következőképp hangzott:
"Két verziót fogunk csinálni. Az elsőnek az lesz a feladata, hogy én, mint laikus, megértsem, hogy te mivel foglalkozol. Ha ezzel megvagyunk, akkor ezt a verziót kell annyira feldúsítani szakmai szövegekkel és hivatkozásokkal, hogy már gőzöm se legyen, miről szól, de egy szakember még tudja értelmezni."

Az elsőt nem fogom betenni, mert egyrészt 8 oldal, főként szöveggel, ahogy taglalja, hogy melyik céghez hogy kerültem oda és milyen feladatkörökkel foglalkoztam - mindezt szövegesen, indokolva a váltásokat, stb. Mikor Edit meglátta, közölte, hogy OK érti, mit csinálok, de ez azért messze túlmutat az "indokolt terjedelem" fogalmán :)
A második változat némi csiszolás után:





Több jelentős eltérés is van már ebben a változatban.
Először is van egy fedlap, amiben egy-két bekezdésben összefoglalja az ember, kiféle-miféle és mit szeretne. Ez nem a motivációs levél, amit annyira szeretnek (a HR-esek, nem a jelentkezők) Magyarországon, hanem a "fedőlap", avagy "coverletter". Ennek annyira nincs divatja Magyarországon, én legalábbis nem nagyon láttam még sehol.
A másik jelentős eltérés, hogy senkit sem izgat, mi a hobbid vagy tudsz-e vezetni. Ez majd az interjún lehet téma, de önéletrajzba minek. Ezek a fejezetek egyszerűen eltűntek. Ettől több helyed van kifejteni, mi a szakmai múltad - ugyanis ez az önéletrajz nem lehet több 2-3 oldalnál (fedlappal együtt).

Ezt a verziót követte még pár változat, amiben egyrészt jobban kifejtettem technikai dolgokat, másrészt pedig (szintén nem szokás Mo-n) betettem egy külön kis részt a két munkahely közé, ami magyarázta, hogy miért váltottam.

Végül az 5. változatnál maradtunk annyiban Edittel, hogy küldjük be. Elfogadták.

3. Részletes szakmai önéletrajz


Abból indultam ki, hogy ha az Australian Computer Society-nek jó volt az önéletrajzom, akkor csak jó lesz az itteni állásjelentkezésekhez is, szóval ezt vettem alapnak, mikor elkezdtem jelentkezni.
Azt csináltam, hogy miután jelentkeztem a kiírt állásokra, hagytam némi időt, majd felhívtam a megadott HR-est és megkérdeztem, megkapta-e, tetszik-e, stb.
Többször is kaptam azt a választ, hogy nem elég részletes az önéletrajzom, valahogy meg kéne próbálni kifejteni bővebben, miket csináltam. Emiatt született meg az alábbi változat:







Ami egyből látszik, az a terjedelem hirtelen megugrása, hiszen tulajdonképpen az előző változat jelentős kibővítéséről van szó. Beküldtem pár helyre, és szinte rögtön hívtak, hogy ez túl sok, valahogy össze kéne húznom 2 oldalra az egészet, de ugyanakkor még próbáljak több információt belesűríteni. Amellett, hogy azt kívántam ennek a HR-esnek, hogy **** Zita cenzúrázott ****, ez volt az a pont, amikor eléggé kiakadtam, hogy mi a franc történik itt.

4. Legyen egyedi, könnyen kitűnő


Ezt az igen kedves tanácsot kaptam egy újabb HR-estől (akit nem azonnal küldtem el a francba).
Az alábbiakkal próbáltam ezt elérni:
- elláttam az önéletrajzomat egy QR kóddal, amit beolvasva a LinkedIn profilom jelenik meg (ez az a négyszög formájú izé)
- betettem egy új fedlapot valami jópofa IT-s képpel és némi bemutatkozó szöveggel
- kékre változtattam a hátteret (azzal csak kitűnik a sok fehér lap közül)

Egy elég bizarr eredmény született, de úgy voltam vele, hogy ha ez kell, akkor ezt csinálom, csak legyen eredménye. Hát nem lett. Ez a változat így nézett ki, elég gáz lett:



Tartalmát tekintve az egyértelmű bukásnak titulált részletezést kivettem és visszatértem a korábbi, rövidebb változathoz. Tulajdonképpen a fedlap meg ez a borzalmas kék szín volt benne az új.

 5. Skill oriented CV, avagy még mindig kék, de technikaibb

Volt a 4. változatból is pár változat, aztán ezt is finomítani kellett, mivel felhívott egy HR-es, hogy megkapta a CV-met, de szerinte ezzel a szakmai múlttal több oldalnyi önéletrajzra lennék jogosult (említettem a másik HR-est, aki szerint túl sok volt a szöveg, aztán átírtam némi szitkozódás keretében a CV-met és elküldtem neki az újat.)
Szerencsére legalább adott némi tippet, hogy mikkel próbáljam meg megtölteni a CV-met, milyen szekciók legyenek, stb. Azt nem említette, hogy ez a háttérszín mennyire gáz (pedig az volt).
Az eredmény:






Ez a verzió is kissé hosszú lett a részletezések miatt, de a legjelentősebb változás az "Environments" rész. Vagyis van egy külön szekció minden egyes állás végén, ami konkrétan arra fókuszál, hogy az adott munkahelyen milyen technológiákkal, rendszerekkel kerültél kapcsolatba - ez az a rész, amit egy szakembert érdekelhet, a többi rizsa.
Ez az a rész továbbá, amit a keresőmotorok megtalálhatnak és bekerülhetsz a HR-es látókörébe. Mikor megtudtam, hogy ez mit jelent, akkor lettem csak igazán pipa. Ugyanis ez azt jelenti, hogy a HR-es előtt van még egy kör, amin át kell menned, nevezetesen egy gép belenéz az önéletrajzodba és ha nem talál meg bizonyos szavakat/szókapcsolatokat, automatikusan félreteszi a jelentkezésed, és ember már nem is fogja valószínűleg megnézni - tájékoztatni persze nem fognak. Tudom, hogy a sok önéletrajz elolvasása fárasztó, de ha valakinek ez nem tetszik, ne legyen HR-es.

A következő pár változatban volt az első pár hasznos tanács:
- ne tegyek be fényképet (errefelé nem illik)
- tegyek be LinkedIn hivatkozást (ennek fontosságáról talán egyszer külön is fogok írni)

Ezektől eltekintve a következő pár verzióm ugyanaz maradt, át is ugrom őket.

6. Az első igazán ausztrál CV, Áron segítségével (ezúton is köszi!)


Az a felháborító és valamilyen szinten szánalmas, hogy mire összefutottam Áronnal, már kitudja hány HR-es látta az önéletrajzomat (vagy hány gép... ehh... tényleg no comment). Ha csak úgy félredobták, legyen, de párnak volt képe felhívni és kioktatni arról, milyennek is kéne lennie az önéletrajzomnak annak érdekében, hogy sikeresebb legyen.
Áronnal még augusztusban beszéltem az önéletrajzom formátumáról és annyi hasznos tanáccsal látott el, hogy az tulajdonképpen a teljes önéletrajz szerkezetét megváltoztatta. De tényleg, tök más lett, nézzétek:




Annyi a különbség, hogy felsorolni is sok:

- nincs fénykép
- fölöslegesnek minősített kontakt adatok tűntek el
- a korábban fedlapon levő szöveg bekerült az eleje tájára
- látványosabban vannak elválasztva a szekciók, amik jobban vezetik a szemet
- a feladatok max 1-2 sorban vannak kifejtve
- jóval szélesebb hasábot használok, mint a korábbiakban, így több a helyem
- egybefűztem az ismert technológiák/hátterek részt
- visszatért a fehér háttér

Magyar szemmel talán kicsit száraz, idegen ez a változat, viszont kétségtelenül jobban áttekinthető, mint a korábbiak közül jópár. Csak épp ezt nem egy HR-es mutatta nekem.

7. Amikor a HR-est használod a HR-es ellen, avagy a Career Coach (karriertanácsadó)


Áron is említette annó, de Zitának a kollégái is jelezték, hogy errefelé vannak olyan szakemberek, akik azzal foglalkoznak, hogy egy-egy szakember múltját alapul véve mindenféle jó ötlettel állnak elő.
Ilyenből Magyarországon is van pár, de ami itt igazán megfogott az az, hogy ezek itt garanciát vállalnak a munkájukra. Nem arra, hogy te munkát kapsz, hanem arra, hogy amit ők csinálnak, az működik - és ha kéred, tonnaszámra ontják a referenciaembereket, akiknek ők csinálták a jelentkezéseit.


Úgy gondoltam, hogy egy egyszeri kiadást csak megér, főleg, ha mondjuk ennek segítségével fogok melót kapni. Annyit volt az ára a manusnak (Steve) ami az első fizetésemnek egy töredéke. Ezért cserébe egyébként nem csak egyszer, hanem egész életre nyújt segítséget.

Az Áron segítségével készített önéletrajzomat vette alapul, majd többszöri interjúzás után és az összes referenciámat, végzettségemet bekérve állt elő ezzel az önéletrajz változattal. Figyelem, sokkoló a különbség.



Totál más, mint a korábbiak, pár dolgot azért viszont muszáj magyarázni.


- Meg kellett változtatni a nevemet. Ez az én esetemben nem volt annyira egyértelmű, de ha mondjuk Thang Ngy Nyng-nak hívtak volna, akkor sokkal jobban látszana, mi a gond. Olyan nevem van, amit az angolok nem tudnak rendesen kiejteni (nincs "zs" az angolban). A második keresztnevem angol változatánál maradtunk, így lettem Leslie. Ezt addig kell csinálni, amíg megfelelő szakmai múlttal nem fogok itt rendelkezni, hogy elvárhassam, hogy megtanulják a nevem.


- Steve (a karriertanácsadó) minden tudásmorzsámat kategorizálta három fokozatba: Alap, Közép, Haladó. Mester nincs, ne kérdezzétek, miért. Ezáltal még a hülye is (HR - ezt ő mondta így!) látja, hogy milyen szinten vagyok egy-egy témakörben.

- Rengeteg szöveges leírás jelent meg annak érdekében, hogy a "bizonyítható tapasztalat" helyet kapjon, mint beszélgetési alap.


- Emellett a motivációs levél és a fedlap egybeolvadt az önéletrajzzal.

Persze nem csak ezt kaptam a pénzemért, hanem egyéb szolgáltatásokat is: interjúra felkészítés tréningeket, jelentkezési trükköket, valamint kérésre teljesen új, egyedi jelentkezésre szabott önéletrajzokat is.

Összességében azt kell mondjam, hogy Ausztráliában van értelme a karriertanácsadónak. Ráadásul a szolgáltatásainak a költségeit állítólag le lehet írni az adóból (bár nem tudom, hogy).