Egyébként lassan, de biztosan haladunk előre.
Zsolt ma tölti az utolsó napját a munkahelyén kicsit rosszkedvűen, mert egy fejvadász azt írta, hogy most nem tud állást ajánlani az ő tapasztalatával. Persze lesz majd máshonnan ajánlata, nézhet más munkakört is, mint az elfogadott, meg a cég csak annyit kért, legyen türelemmel, amíg megérkezik, mert személyes interjúra van szükség. Victoria sem hívta volna meg poénból... De vacak érzés azt olvasni, hogy valakit nem érdekelsz.
Ma meglesz Zsoltnak is az utolsó orvosi vizsgálata, én pedig tegnap zártam ezt a vonalat a varratszedéssel. Már csak vigyáznom kell a fogam helyére, nem lehet hörcsöggel összekeverni :)
Vasárnap beköltöztek Katiék. Este még csak ösvények voltak a lakásban, most már vannak szabad helyek is, bár a nappaliban a falakat dobozok és zsákok borítják... Talán ma majd javul a helyzet, de persze csak akkor lesznek teljesen készen, ha mi már kiköltöztünk a hálószobából. Szerintem szeretnék látni, ilyen készen a lakás, de nem akarják, hogy menjünk :)
Jó, hogy együtt lakunk, mert így még találkozunk, s mi is gyakorlunk, milyen is másokkal lakni, várni a fürdőszobára, stb :)
Hivatalos ügyek intézése mellett (amiből még jó pár van) találkozom barátaimmal is "egy időre utoljára". Ez a vacak érzés. Jó találkozni, beszélgetni, de egyben rossz azt mondogatni, hogy majd e-mailben meg skype-on beszélünk, meg persze meg is látogathattok, s majd mi is jövünk. A személyes látogatások lehetségesek, csak hát tudom, hogy nem rövid időn belül.
Tegnap volt kolleganőmnél, barátnőmnél voltam, az ő kisfiának drukkolok még mindig, ahogy már néha itt említettem. Neki újra üzenem, hogy nagyon várom őket látogatóba, remélem, minél előbb, mert azt jelentené, hogy minden rendben van újra. :)
Anyukám is egyre nehezebben viseli, hogy közeledik az utazás, de remélem, ő hamarosan tud majd jönni látogatóba.
Kiskutyám pedig mintha tudná, mire készülök... 14 éves múlt, a doki szerint minden hónap ajándék, de pont mire elindulok, kezd bajos lenni a hasnyálmirigy működése és még lágyék sérvet is találtak. Remélem, ez nem miattam van, s még élni fog boldogan pár hónapot, s akár még viszont is láthatom, amikor jövünk látogatóba.
Egy vicces kép róla, hétvégi fürdés közben, amit egyébként nagyon nem szeret:
Most zárom soraim, mert meg kell szerveznem a csütörtöki napot, mikor hova megyünk, illetve kiszámolgatom, mennyi pénzt is szeretnék átutalni egészségbiztosítás címén, hogy itt is jogosult lehessek ellátásra... Sajnos nem volt elég egy szépséges nyomtatványt kitölteni ehhez...
