2017. április 10., hétfő

Orvosokról és egészségügyi ellátásról általában

Korábban már írtunk háziorvosi vizitről, de most már lassan 4 év alatt sok orvosnál megfordultunk, s talán teljesebb képet tudunk festeni. Természetesen még mi sem tapasztaltunk meg mindent, így biztosan páran nem értenének egyet velünk.




Nem mondanám, hogy rengeteget, de otthon is jártunk néha orvoshoz - általános fogászat, nekem bölcsességfog eltávolítása, háziorvos, endokrinológus, Zsoltnak térdproblémák miatt szakorvosok, bőrgyógyász, stb.

Ezeket úgy lehetne összefoglalni, hogy nagyon örültünk, amikor jó orvoshoz kerültünk - ez általában magánorvosnál fordult elő - és akkor ragaszkodtunk is az illetőhöz, s nagyon féltünk új helyre, új dokihoz kerülni, hiszen bármi előfordulhatott. Nekem diagnosztizáltak és kezeltek félre gyulladást a lábfejemben, kaptam fertőzést a bölcsességfog kiszedés után, diagnosztizáltak hibásan vesekővel, nem vizsgálták ki pontosan a pajzsmirigy betegségem és ezek csak a nagyobb dolgok. Mindezt úgy, hogy anyám orvos, tehát jó párszor adott osztály vezetőjéhez, elsőbbségi ellátásba kerültem.

Zsolt sokat sportolt korábban, s harcművészeti edzéseknek hála megsérült mindkét térde. Többször is riogatott engem azzal, hogy a dokik szerint eljön majd az idő, hogy nem tud emeletet mászni, fájdalommentesen közlekedni, s térdműtétre lesz szükség vagy akár amputációra. Szorgosan szedte az összes elérhető vitamint, de nem sok haszonnal.

Természetesen nem mondjuk azt, hogy nincsenek jó orvosok Magyarországon, igenis vannak, mentettek már meg felesleges műtéttől egy jó kezeléssel, s oldották meg kisebb-nagyobb bajainkat, de sajnos kisebbségben voltak a jó tapasztalatok a rosszakkal szemben.

A fentiek alapján kissé félve mentünk el először az orvosokhoz Melbourne-ben, hiszen ha a világhírű magyar orvosokkal bajaink voltak, akkor itt mire számíthatunk. Plusz meg kellett tanulni a Medicare, bulk billing, magánbiztosítás területét is, amennyire szükségünk volt rá.

Ezekről a fogalmakról röviden:

Medicare: állami egészségbiztosítás (otthoni TB), amiben nincs benne szemészet és fogászat, valamint a magánkórházakban való kezelések és nem fedezi a szakorvosok költségét sem. Alapból jár az állampolgároknak és állandó lakosi vízummal rendelkezőknek.

Bulk billing: háziorvosi rendelők, klinikák csinálják, igazából a Medicare-nek történő közvetlen számlázást jelenti. A beteg bemutatja a Medicare kártyáját, aláírja a papírt, s az intézet az államnak számláz, nem kell fizetni zsebből helyben, illetve nem kell visszaigénylés után szaladgálni.

Magánbiztosítás: ennek is két fajtája van, a hospital cover (kórházi díjak) és az extrák.
A hospital cover nem kötelező, de erősen javasolt (pl. 32 éves kor felett egyre magasabb hozzájárulást vonnak le a fizetésből, ha nincs), s nem sürgősségi kórházi ellátást fedez bizonyos önrész felett, biztosításról függően. Pl. ha én egy kisebb nőgyógyászati problémával bekerülök a kórházba januárban, akkor kifizetek 500 dollárt, a többit a biztosító fedezi, s abban a naptári évben már akárhányszor mehetek, az önrészt nem kell újra kifizetni. Ez a biztosítás csak "bennfekvő" eljárásokra érvényes, de ha egy fél órás műtétről van szó, s már aznap hazaengednek, akkor az is beletartozik.
Az extrák rovatban van a fogorvos, szemészet, masszázsok, bizonyos orvosi segédeszközök, térdízület helyreállító műtét, szülés, mesterséges megtermékenyítés és még ki tudja mi mindent lehet kérni bele egyre magasabb havidíj ellenében. A biztosítás fajtájától függően a doki tud a biztosítónak közvetlenül számlázni, s már csak a különbözetet kell kifizetni, vagy vissza kell igényelni. Szinte mindig van különbözet, s megvannak az éves limitek is, hogy mire mennyit lehet használni.

Fogorvost és szemészt leszámítva az ember mindig a háziorvosnál kezd, ha valami panasza van. Nincs állandó háziorvos és nincs területileg illetékes orvos, mindenki oda megy, ahova szeretne, s akkor vált, amikor akar. Mi jártunk vissza 35 km-re levő dokihoz, amíg rá nem vettük magunkat, hogy közelebbieket megnézzünk és általában bulk billing klinikákra mentünk, ahol sok háziorvos rendel egyszerre, s lehet kérni, hogy kihez kerülj be vagy csak ahhoz, aki leghamarabb ráér. Olyan helyeket kerestünk, ahol nem csak orvos van, de csinálnak vérvételt, röntgent, ultrahangot is, tehát nem kell sok helyre rohanni, hanem csak átsétálni a szomszéd helyiségbe.

Eddig nagyjából 7-8 háziorvosnál jártunk, 4 különböző kerületben. Azt mondhatjuk, hogy 4-5-höz bármikor szívesen mentünk vissza, a többivel pedig úgy voltunk, hogy ha nincs bent a kedvenc dokink vagy csak gyógyszert megyek íratni, akkor sem félünk tőlük, hiszen jó orvosok, csak legfeljebb a másik stílusát jobban szeretjük.

A háziorvos itt sokkal több vizsgálatra küldött el minket saját maga, mint az otthoniak, pl röntgen, ultrahang, vérvételek, csinálnak fogyókúra programot, s maga értékelte ki az eredményeket, s igyekezett megoldani a problémát. Ha ez nem sikerült vagy valami komolyabb bajt látott, akkor kaptunk beutalót a szakorvoshoz, ahova már kisebb-rövidebb várakozás után kaptunk időpontot. 
Ahogy írtam, a szakorvosnál már fizetni kell, a kérdés csak az, hogy egy részét helyben az asszisztens visszaigényli, különbözetet kell csak fizetni vagy megkapja az ember a számlát, s viheti a Medicare-hez saját maga. Ez utóbbi online is megoldható természetesen, nem kell feltétlenül sorban állni egy hivatalban hosszas órákat.

Szakorvosok közül voltunk endokrinológusnál, nőgyógyásznál, genetikusnál, mesterséges megtermékenyítésre szakosodott nőgyógyásznál, válldokinál és térddokinál (ez a kettő külön specialista). Mindenki maximálisan profi volt és jó orvos, vagy legalábbis nálunk megoldották a bajokat.

Ezeken kívül voltam szemésznél (optikusnál kér az ember időpontot, a szemész megvizsgálja, s helyben megcsináltatják a szemüveget), mindketten fogorvosnál (amitől otthon rettegtünk, itt pedig valahogy kevésbé fájdalmasak az azonos kezelések, mindig szépen hátradönti a doki a széket, s szinte minden szobában, de minimum rendelőnként van fogorvosi röntgen, tehát ezért nem kell máshova menni), Zsoltnak szedték ki bölcsességfogát (az én másfél órás műtétem helyett kb. 30 perc alatt, s az utólagos fertőzés kezelés helyett előre antibiotikum és egyéb gyógyszer kezeléssel már a hétvége után simán ment vissza a munkába).

Ja, s a korábbi félrediagnosztizálások: nekem nincs vesekövem, hanem stressz okozta gyomorgörcseim; pontosították, milyen pajzsmirigy betegségem van, így nem kell havonta állítgatni a gyógyszerem; a vállfájásom okát megtalálták, bár még nem kezeltettem; Zsoltnak sem fogják amputálni a lábát, hanem fizioterápiát kapott, itthon kell erősíteni a térd körüli izmokat és a háziorvos segítségével leadott kb. 10 kilót, hogy ne terhelje a sérült térdét. 
Valamint megtalálták azt is, hogy miért nem jött össze eddig a baba, s sikeresen kezeltek is ennek kapcsán (külön bejegyzésben majd bővebben erről). Ezt ugyan otthon nem nézte senki, mert akkor még nem volt releváns, de sajnos van olyan barátnőm, aki nagyon hasonló problémával küzd otthon, s látszódik a különbség.

Összességében mi nagyon is elégedettek vagyunk az itteni orvosokkal, az ellátás minőségével és rendszerével, s igen, vannak dolgok, amik drágábbak itt, de bízunk benne, hogy sikeresen megoldják, mert vannak rá jó orvosok, tapasztalat és felszerelések.

Ismételten, tisztelet a kivételnek otthon, hiszen vannak, s itt is biztosan lehet találkozni rossz tapasztalattal, de ez személyes vélemény saját tapasztalat alapján.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése