Pár hónapra leálltam az írással, s még mindig a tavalyi témák vannak soron :)
A 2015 karácsonyi bejegyzésben olvasható volt, hogy kissé letörtünk, s utána, hogy én elmentem Tazmániába feltöltődni.
Ezen kívül Zsolttal együtt is voltunk pihenni, s vezettünk be változást.
Itt már többször jártunk, de mindig maximum egy hosszú napra csak. Most úgy döntöttünk, hogy mivel nem tudunk elutazni hosszú időre valahova, se nagy összegeket nem kellene elkölteni, így viszonylag közeli helyszín mellett maradtunk, 4 napos túrával.
A helyről annyit, hogy még mindig gyönyörű, az állatok édesek, s mivel már írtunk róla korábban, most csak képeket teszek fel. Ha valaki teheti, érdemes több napra menni, hiszen sok a látnivaló, illetve így fel lehet iratkozni extra belépőkre (pl. nem csak szokásosan néztük meg a pingvinek vonulását, de a kutatók bevittek oda, ahova másokat nem igazán, s láthattunk pingvin csatát egy méterről :) ).
A hajókázás kapcsán egy figyelmeztetés: júniusban, szélben iszonyat hideg van, téli felszerelés garantáltan kell. Erre készültünk is, de a nagy hullámokra nem. Én azon kb 3-4 szerencsés egyike voltam, aki nem lett tengeribeteg, de így is erősen szorítottam a mobilt fotózás, filmezés közben, hogy ne tépje ki a szél a kezemből, illetve rohangáltam (már amennyire a dülöngélő hajó engedte) a kabin és a korlát között, hogy Zsoltra ránézzek, jobban van-e, s közben nézzem, vannak-e delfinek :D
Novemberben pedig eljött az a nap is, amit Zsolt nagyon nem várt, én pedig igen: lett egy kiskutyánk, Freyja, a schipperke. Róla annyit, hogy nem véletlenül becézik tazmán ördögnek - édes, de neveletlen és néha harap :) és kertészkedik Zsolt tiltása ellenére, néha bútort és a lábamon levő papucsot rágja az én fájdalmas ellenzésem közben. Mindezt az én lelki egyensúlyomért, ami szükséges a baba projekthez, ami a következő téma :)
