Utolsó nap Sydney-ben - Operaház

Utolsó napunkat töltjük Sydney-ben (legalábbis egy időre), így eldöntöttük, hogy pár adminisztratív teendő mellett meg kell néznünk az Operaházat is és össze kellene hozni egy helyre a Zimlereket :)

(Mire sikerül közzétennem ezt a bejegyzést, már a nap is eltelt, mert a képek nem akarnak feltöltődni, hiába szórakozom velük 6 órája... Sőt, még egy teljes nap eltelt...)

Hétfő reggel a napot mosással kezdtük, illetve maradék élelmiszereink reggelivé alakításával.

Ezután kiderítettük, hogy Edittel mégsem találkozunk, de nekiindultunk a városnak a TFN számokért és hogy Attilával találkozzunk.

A mai buszozásunk a városba érdekesen alakult, mivel ingyen utaztunk. A sofőrnek valamiért nem sikerült beindítani a jegykezelő automatát, de a busznak mennie kell, így csak intett mindenkinek és mondta, hogy simán üljünk le, nem kell jegyet érvényesíteni. Pár megálló után már működött a rendszer, de utólag nem kellett jegyet kezelni. :)

A CSE Australia irodában megkaptuk TFN számunk, ez is sikeresen megjött pár nap alatt, de ez állítólag mázli volt, mert akár 28 napig napba is telhetett volna (viszonyításként: otthon a névváltozás miatt igényeltem új adóigazolványt, s több mint egy év alatt jött meg).

Az irodában sikerült Attilával is találkozni, így a három Zimler nekiállt megkeresni az Operaházat :)

Belvárosról van szó, így itt nem a helyes családi házak vannak, amiket eddig fotóztunk, hanem a magas iroda- és lakóépületek:

Kis utca két háztömb között óceánnal és hajóval:

A part mentén próbáltunk haladni...

...így ilyen partmenti házakkal találkoztunk. Ezek nem irodák, hanem lakóépületek apartmanokkal, saját kikötővel. Vacak lehet itt az élet...

... a lakóknak még saját fitness termük is van...

Közeledünk a Sydney Harbour Bridge-hez...

Vannak, akik fel is másznak rá. Ez itt külön attrakció, fejenként 200-300 dollárba kerül (most néztem meg a honlapjukon) napszaktól függően. Erre majd még gyűjtögetünk :)

Híd túloldalán van a vidámpark.

Ez itt a híd lába, mellette egy helyes kis parkkal.

Megvan az Operaház is, rengeteg futót láttunk errefelé.

Lehet menni bálnát is nézni, erre is majd még gyűjtünk pénzt, 80 dollár/fő.

Testvérek pózolnak az Opera előtt :)

Ismét két Zimler az Operánál :)

A nagy hajókikötő is itt van. Majd talán egyszer egy ilyennel megyünk haza látogatóba...

A bal oldali hajó a stílusos, de inkább maradnék a nagy óceánjárónál :)

És most csak úgy képek az Operaházról és környezetéről. Nem írok melléjük kommentet, csak hagyom, hogy mindenki élvezze a képeket (s egyébként mindjárt éjfél, nincs erőm már szöveget kitalálni...).

 Numilos kollegáknak ajánlom: Zsolt nagyon szépen fogja a korlátot :)

 Elnézést a panorámaképek illesztéséért, ezt még tanulnom kell :)

És ezek a képek már a buszon készültek, kifele a városból.

 Vigyázunk a biciklisekre is...

 Iskolai egyenruha

 És "egyentáska"

Figyelmeztetés, itt büntethetnek. Ha ki van táblázva, hogy mérnek, akkor büntethetnek is.

 Ez már a tömeg a buszon. Ha elfogyott minden ülőhely, akkor 15 ember állhat még, egyébként ki kell tenni a megtelt jelzést.

 Ezután nem sokkal már leszálltunk.

A nap végén még próbáltam feltölteni sikertelenül ezeket a képeket, valamint elbúcsúztunk Sevimtől is, aki megígérte, hogy még meglátogat minket, mielőtt hazamegy Franciaországba. Összecsomagoltunk, taxit rendeltünk és igyekeztünk elaludni.

Kedd reggel még gyorsan kimostuk az ágynemű huzatokat, megettük maradék ételeink, s kimentünk a reptérre, ahol egy remekbe szabott átpakolási, hogyan-mit-mivel mérjünk össze bemutatót tartottunk, mivel a nagy bőrönd 30 kg lehetett, a kabin bőrönd és kis táska összesen 10 kg. A kabin bőröndben volt műszaki áruházunk... De sikerült, s búcsút inthettünk Sydney-nek.

Hiányozni fog a környék, a már megismert helyek, s majd biztos visszajövünk még várost nézni valamikor.