Egy ideje már vártam, hogy reggel úgy fogok felébredni, hogy ott virít az e-mail fiókomban a vízum. Őszintén szólva már hetek óta reménykedtem ebben, de csak nem így alakult.
Ma megjött a vízum. Kb. fél órája beszéltem telefonon Editékkel, hogy ott van már náluk, és mint fellow countrymen-t üdvözöltek némi kötelező szívatás után persze.
Maga a vízum egy e-mail attachmentként jött, amit egyrészt őrizni kell, mint a Szent Grált (csak adott pillanatban meg is kell tudni találni), másrészt kinyomtatva is jó, ha az embernél van, arra az esetre, ha valamiért a számítógépes rendszerben valami nem stimmel.
Hiszem, hogy a nehezén már túl vagyunk, és innentől a pakolás, várakozás, és utazás van hátra addig, hogy beléphessünk az országba. Még este meg kell beszélnem persze Zitával, hogy mikorra próbáljuk időzíteni az utazást, de egyelőre most ennyi. Gondolom ő is fog posztolni erről a témáról hamarosan.
KÖSZÖNÖM, CSE!
