Lakáshitel ügyintézés

(Ez a bejegyzés a lakásvásárlással párhuzamos időszakot öleli fel, a pénzügyi oldaláról körbejárva ugyanazt a témát. Hosszú.)

Amikor elkezdtünk azon gondolkodni, hogy házat illetve lakást vásárolnánk, az egyik alapvető kérdés, ami felmerült, hogy mennyire vagyunk hitelképesek, mennyi alaptőkére lenne szükségünk. A magyarországi helyzetet ismerve tudtuk, hogy ezt a témát nagyon jól körbe kell járni és nagyon alaposan meg kell ismerni a csapdákat, hogy ha nem akarunk valami orbitális hibát elkövetni és ezzel tönkretenni a jövőnket.

Meg akartuk tudni, mennyi alaptőkére lesz szükségünk, milyen hitelkamatokra lehet számítani, mennyi a maximum összeg, amit fel tudunk venni, milyen havi törlesztőrészletekre lehet számítani, milyen kockázatok vannak az árfolyamba beleépítve - egyszóval mindent, amit Magyarországon az ember megszívhat egy hitel kapcsán, mi előre tudni akartunk.

Azt kell mondjam, hogy az ausztrál rendszer nem kicsit különbözik a magyartól...

Házvásárlás Ausztrál módra

(Ez a bejegyzés egy hosszabb időszakot ölel fel a házvásárlás témát körüljárva. Hosszú lesz.)

Ahogy az életünk halad előre és sikerül eleget félretennünk, elkezdtünk gondolkodni, mikorra tudunk eljutni arra a szintre, hogy vegyünk/építtessünk egy házat.

Nyilván ennek egyik része az, hogy próbáltuk szemmel tartani a házpiacot és az árakat. Elbeszélgettünk, milyen házat szeretnénk, milyen környékek jöhetnek szóba, hogyan tudnánk megoldani közlekedést, meg ilyesmik - inkább álmodoztunk, mint terveztünk de legalább szem előtt tartottuk a céljainkat.

Egyik nap Zita mondta, hogy látott egy érdekes házat, menjünk el megnézni az egyik külső régióba. Nem azért, hogy megvegyük, csak azért, hogy meg tudjuk nézni, milyen is valójában, mennyire különbözik a netre feltett alaprajz a valóságtól.

Költségnapló II.

Nagyjából egy évvel ezelőtt elkezdtem írni a költségtételeinket egy táblázatba annak érdekében, hogy tudjuk előre kalkulálni, milyen összeg kell ahhoz, hogy megéljük, illetve hogy látható legyen, milyen kiadásokra mikor lehet számítani.

Ennek a táblázatnak az eredményeit először három hónap után osztottam meg, mikor már voltak valamiféle eredmények, de egy ideje úgy éreztem, hogy egy év után ismét érdemes lenne bemutatni.

Ha az ember át akarja számítani forintra, amit ebben a táblázatban lát, akkor az eléggé ijesztő képet fog adni - magyar mércével nézve kiugróan drága itt az élet. Azonban ha az ember úgy nézi, hogy ha van két kereset a családban, akkor két személy kényelmes megélhetése mennyibe kerül, akkor azért annyira nem durva a dolog.

Állatkerti képek (Healesville Sanctuary)

Ez a hét főként munkával telt, újdonság csak annyi volt, hogy mindketten elkezdtünk kocsival járni dolgozni, így sokkal hamarabb be- és hazaérünk.

Tegnap egy magyar párt, Andit és Balázst láttunk vendégül, mielőtt elindultak volna Adelaide felé. Mi nagyon élveztük a velük töltött időt, s reméljük, hogy sikeres évek várnak rájuk új otthonukban.

Viszont annyira magyaráztuk, milyen szép helyen is vannak, hogy közben rájöttünk, mi milyen régen mozdultunk ki. Így a mai napot a Healesville-i állatkertben töltöttük koala, dingó, tazmán ördög kölykök között, de persze azért a többieket is megnéztük (pl a világ legerősebb mérgével rendelkező kígyóját) :)

Jó fénykép nézegetést mindenkinek, mi megyünk kiheverni a napszúrást...

Autóvásárlás megint

Mióta vettünk egy autót kb. két hónappal ezelőtt, sokszor beszéltük Zitával, hogy én annyira nem rajongok a vezetésért, és ha vennénk még egy autót, amivel nekem kellene járni, akkor az valószínűleg olyan felszereltségű lenne, amit azért jóval kisebb ráfordítással is lehet vezetni.

Az egyik ilyen beszélgetésen Zita felvetette a Ford Kuga-t (relatíve új sorozat, alig másfél éve van ilyen a Fordnál), mint egy elég jól felszerelt modell, ami ráadásul nagy, kényelmes és még márkahűek is maradnánk. Elkezdtem kicsit jobban utánajárni az autónak, olvasgattam kritikákat meg elemzéseket róla, átolvasgattam, milyen specifikációkkal rendelkezik és egyre inkább úgy voltam vele, hogy jah, végülis, miért ne...

Július-augusztus (börtön, színház, foci és lakásavatók)

Minden hétvégére beterveztem blogírást, aztán mindig elmaradt. Néha azért, mert túl sok program jött össze, s nem tudtam leülni a gép elé, sokszor azért, mert egyszerűen csak eluralkodott a fáradtság, s párszor azért sem, mert nem tudtam, hogy miről is írjak.

Autóvásárlás

Eljutottunk ide is, hogy újra van autó. Otthon imádtam vezetni, s rajongtam a kocsimért, megsirattam, amikor eladtam. Itt egy évig a tömegközlekedés volt csak, mert ugye nem elsődleges szempont az autó, amikor még nincs munka és ha lakást vált az ember. De most már egy hete a garázsnak is van lakója...