2014. február 9., vasárnap

Munkatalálás

"Szia, Karesz vagyok, 42 éves, tanár."
"Cső, Tomi vagyok, 31 éves, villanyszerelő."
"Helló, Joci vagyok, 32 éves, alkoholista." ;)

Identitásunk egyik legfontosabb része az, hogy mit csinálunk, mi a foglalkozásunk, hobbink. Nekem ez a sor az elmúlt időszakban így nézett ki: "Helló, Zsolt vagyok, 33 éves és próbálok munkát találni". Valahogy sután hangzik, hogy nincs foglalkozásom, vagy ha van is, nem megyek vele sokra (mondjuk 32 éves Joci se, de ez más téma).
Mióta kijöttünk ide Ausztráliába próbálok munkát találni, sikertelenül. Mióta otthagytam a magyar munkahelyemet májusban, azóta egyre kevésbé mertem magamat informatikusnak mondani, lévén egyre inkább tapasztaltam azt, hogy nem kell a szaktudásom itt, vagy legalábbis valami miatt nem sikerül elhelyezkednem. Itt nem vagyok informatikus - ez volt egy idő után az összegzés. Volt is belőle lelki gyötrelem és kikészülés bőven.

Költségnapló I.

Még szeptemberben írtam egy bejegyzést arról, hogy mennyibe is kerül az élet itt. Akkor azt próbáltam meg bemutatni, hogy minek mennyibe is kéne kerülnie Magyarországon annak érdekében, hogy ott is az ausztrál életszínvonalat lehessen érezni.
Több érdekes válasz is érkezett arra a posztra (különös figyelmet váltott ki a 76 HUF-os benzinár :) ), páran viszont azt jeleztétek vissza, hogy arra is kíváncsiak lennétek, mi mennyit költünk egy normális hónapban.
Nem felejtettem el ezt a kérést és jó gondolatnak tartom, viszont a "normális" hónap megfogalmazásával volt némi gondom, így úgy döntöttem, hogy összekötöm a hasznost a jópofával és csinálok egy "költségnaplót".
Feltételezem, hogy minden háztartásban csinálnak valami hasonlót (vagy legalábbis hasznos lehet), de mivel új környezetben mi sem tudtuk pontosan, hol állunk, ezért nem tudtam egyértelműen megválaszolni a kérdést.

Október elsejétől kezdve minden egyes költési tételünket elkezdtük vezetni egy táblázatban annak érdekében, hogy választ kapjunk, mennyibe is kerül itt ténylegesen egy-egy hónap. Az azóta gyűlt adatokat fogom most bemutatni, illetve beszélni róla.

2013. december 29., vasárnap

Karácsony előtt, alatt és után

Zsolt írt külön bejegyzést az általános decemberi érzéseiről, én most megpróbálok a karácsonyról írni, amit aztán Zsolt szépen ki tud egészíteni.

Nem sokat írtam bele, Zita eléggé részletesen leír mindent :) (ez pozitív kritika)

Szóval milyen is itt a karácsony?

Az ausztrál december

Előszó: ez a poszt két lépésben született, az első fele nagyjából december közepe felé íródott, amiben próbáltam összefoglalni, hogyan is érezzük magunkat a decemberi ünnepáradat közeledtével (mikulás, szülinapok, karácsony, szilveszter+szülinap... sűrű a december)

2013. november 17., vasárnap

Great Ocean Road


Az elmúlt hetek nekem a munka, Zsoltnak a munkakeresés miatt megterhelőek voltak.
Ezért úgy döntöttünk, hogy ismét kellene egy kikapcsolódásra alkalmas program, amikor nem a hétköznapokra gondolunk és amikor ismét látunk valamit ebből a csodálatos országból.
Újra fogtam a Groupon oldalt, s most a Great Ocean Road túrára vettem két főre szóló kupont.


2013. október 27., vasárnap

Phillip Island

Otthon állandóan kaptam a Kuponvilág és a Bónuszbrigád hírlevelet, néha sikerült is elmenni magándokihoz vásárolt kedvezménnyel...

Természetesen itt is van hasonló oldal, az egyik legnagyobb a Groupon, ahol éttermek, hotelek, különféle szolgáltatók hirdetnek különféle kedvezményesen megvásárolható dolgokat.

Első vásárlásként sikeresen egy csoportos túrára fizettünk be 56% kedvezménnyel, azaz ketten olcsóbban mentünk, mintha a rendes árat fizettük volna.

Előre is bocsánat a sok képért, de gyönyörű helyeken jártunk, s igyekeztem ezt megörökíteni is. Aki nem szeretne szép helyeket és helyes állatokat látni, az ne olvasson tovább :)


2013. október 6., vasárnap

The Hungarian - avagy az egyik magyar étterem Melbourne-ben

Ez egy rendhagyó bejegyzés lesz, mivel Zsolttal közösen írjuk, így előre is elnézést kérünk a szín- és stílusváltások miatt :)

A héten megérkezett első fizetésem, így pár eddig halogatott vásárlás mellett úgy döntöttem, hogy el kellene menni egy étterembe picit ünnepelni.
Munkába jövet-menet a villamos éttermek sora előtt megy el, s egyszer sikerült kiszúrnom, hogy az egyik felett "The Hungarian" tábla díszeleg. Neten rájuk kerestem, s kiderült, hogy tényleg magyar étteremről van szó, ami ráadásul elég jó véleményezéseket szokott kapni. Ennek örömére mára asztalt foglaltam ebédre.